1. Meghökkentő tévhitek a vitaminokról
2. A vitaminokról részletesen

1. A C-vitamin túlzott bevitele vesekövet okoz.

1996 júniusában egy közlemény jelenti, hogy 45.251 férfi közreműködésével végzett kísérletben 6 éven át 1.500 vagy ennél is több mg C-vitamint kaptak naponta (ez veszélyesen soknak számít a gyógyszeripar által kitalált RDA-hoz képest). Életkoruk 40-75 év között volt, mivel ebben a korban a leggyakoribb a vesekőképződés.

A felmérés nem támasztotta alá azt, hogy a C-vitamin növeli a vesekőképződés esélyét, azaz nyugodtan kijelenthetjük, hogy a “nagy” adagban bevitt C-vitamin nem növeli a vesekőképződés kockázatát. (Joggal felmerül a kérdés, hogy az 1.500 mg akkor miért is veszélyesen sok? És miért hallgatnak arról, hogy 8.000 mg C-vitamin-t fogyasztott naponta annak felfedezője, Szent György Albert?)

CSA Illumina (angol)
CAT.INIST (angol)
IBIDS (angol)
NCBI (angol)

2. A zsírban oldódó vitaminok felhalmozódva a szervezetben mérgezést okoznak.

Hirtelen 4 tanulmány is azt mutatja, hogy ez nem igaz.

1. Az E-vitamin javasolt napi adagja (RDA) 10 NE (nemzetközi egység). Egy tanulmányban a vizsgáltaknak hosszú ideig 2.000 NE-t adtak (ez 200-szorosan a javasolt adagnak). A tudósok biztonságosnak találták eme adagot!

2. 1996 márciusában egy másik tanulmány azt mutatta, hogy 400-800 NE E-vitamin - egy évig kapták - gyógyító hatással volt a koszorúér-betegségben szenvedőkre.

3. Egy harmadik szerint, nagy adag E-vitamin jót tett az idősek memóriazavarának, tanulási képességet javítja.

4. A hunza népcsoport természetes táplálékukkal napi 75-100.000 NE A-vitamint juttatnak be a szervezetükbe. Az RDA A-vitaminból 5.000 NE. Ahelyett, hogy mérgezettek lennének, nagyon sokáig élnek. Nem ismerik a rákot és a nálunk többi “szokványos” betegséget.

Archives Of Neurology (angol)
CAT.INIST (angol)
NCBI (angol)
AJCN (angol)
NEJM (angol)
NEJM (angol)
Stop

3. A B-vitaminok hízlalnak.

Ha nem szedünk más vitaminokat is mellé, felboríthatják az anyagcserénket, és így valóban hizlalhatnak. De nem a B-vitaminok, hanem a felborult anyagcsere, és a többi vitamin hiánya és az emiatt megnövekedett étvágy okozza ezt. Amennyiben a többi vitaminnal együtt, arányosan visszük be a B-vitaminokat is, akkor azok nem fogják felborítani az anyagcserét, és nem növekszik meg a testsúly, sőt az egyénileg optimális testsúly elérését segítik!

További érdekességek ITT!!!

Mik a vitaminok?

Életünk fenntartása érdekében vitaminokra van szükségünk, vagy természetes élelmiszerekbe vagy kiegészítő-anyagok formájában.

Egyszerűen fogalmazva: a vitaminok az élethez szükséges szerves vegyületek. A vitaminok nélkülözhetetlenek szervezetünk normális működéséhez, és - kevés kivételtől eltekintve - a szervezet nem képes előállítani őket. Nélkülözhetetlenek a növekedésünkhöz, a vitalitásunkhoz, illetve általános jólétünkhöz, és a természetes élelmiszerekben igen kis mennyiségben fordulnak elő.

Ne feledd, hogy ezek a kiegészítő anyagok, amelyek tabletták, kapszulák, folyadékok, porok vagy injekciók alakjában kaphatók, szintén élelmiszerekből származnak, és hacsak nem szintetikusan állították elő őket, növényi vagy állati eredetűek.

Honnan származnak a vitaminok?

A legtöbb vitamint alapvető természetes anyagokból vonják ki.

Mivel a vitaminok az élelmiszerekben található természetes anyagok, azok a kiegészítők, amelyeket Te kapszulák, tabletták, porok vagy folyadékok formájában beszedsz, ugyancsak az élelmiszerekből származnak. Bár sok vitamint szintetizálni lehet, a legtöbbjét mégis természetes anyagokból állítják elő.

Például: az A-vitamin rendszerint a halmáj-olajból származik. A B-vitamin-komplexet élesztőből vagy májból nyerik. A C-vitamin leginkább a csipkebogyóból vonható ki. Az E-vitamint általában szójából, búzacsírából vagy kukoricából állítják elő.

Olajok, illetve szilárd vagy vízoldékony formák

A zsíroldékony vitaminok amilyenek az A-, D-, E- és K-vitamin, "száraz" vagy vízoldékony formában is kaphatók, és így azoknak tanácsos adni, akiknek a gyomra felfordul az olajtól, akik pattanásos vagy zsíros bőrűek, valamint akik az étrendjükből a zsírok nagy észét kiiktatták. (A zsíroldékony vitaminok megfelelő felszívódásához a táplálékban zsírra van szükség. Aki zsírszegény diétát tart, és A-, D-, E- vagy K-vitamint szed, javaslom, hogy azt száraz formában tegye.)

A kelátképzés, és amit az jelent

A kelátképzés az a folyamat, ami során az ásványi anyagok emészthetővé válnak. A közönséges ásványi kiegészítők mit a csontliszt és a dolomit, gyakran nem kelátformában vannak. Ahhoz, hogy a szervezet felhasználhassa őket az emésztés során, keláttá kel alakulniuk. Sok emberben ez a természetes kelátképzés nem eléggé hatékonyan megy végbe, és ezért a beszedett ásványi kiegészítőknek alig van hasznuk.

Ha meggondolod, hogy a szervezet nem használ fel mindent, ami a táplálékkal bekerül, hogy legtöbbünk nem emészti meg hatékonyan a táplálékot, hogy a szervezetbe kerülő szervetlen vasnak csak a 2-10%-a szívódik fel ténylegesen, és ennek a kis mennyiségnek is kiürül a fele, akkor biztosan megérted, hogy mennyire fontosak a kelát formába átalakított ásványi anyagok. Az aminosavakkal kelátokat alkotott ásványi kiegészítők 3-10-szer jobban felszívódnak, mint a nem kelát formában levők, és ez igazán megér egy kis járulékos költséget.

A késleltetés

A vitaminok gyártásában nagy lépést jelentett a késleltetett, vagy nyújtott hatású, vagy retard készítmények bevezetése. Ezekben a preparátumokban a vitaminokat úgynevezett mikropelletekbe zárják, majd egy olyan különleges hordozóanyagba keverik, amely 6-20 órás lassú kioldódásukat és felszívódásukat teszi lehetővé. A legtöbb vitamin vízben oldódik, és mint ilyen a szervezetben nem tárolható. Késleltetés nélkül gyorsan felszívódik a véráramba, és akármilyen nagy volt is az adag, 2-3 órán belül a vizelettel kiürül a szervezettből.

A késleltetett vagy nyújtott készítmények optimális hatékonyságot, minimális kiürülési veszteséget és éjjel-nappal állandó megbízható vérszintet garantálnak.

Vitaminok tételesen

A-vitamin (retinol, elővitaminja: béta-karotin; lutein)
B-vitaminok
C-vitamin (aszkorbinsav, aszkorbil palminát, aszkorbinsav ásványokkal képzett sói)
D-vitamin (kalciferol)
E-vitamin (tokoferol)
F-vitamin (telítetlen zsírsavak - linolsav, linolensav és arachidonsav)
K-vitamin (fillokinon, elővitaminja: menadion)
Q10-koenzim (ubiquinone) /csak vitaminhoz hasonló anyag/
T-vitamin
U-vitamin (metil-metionin)